Végül csak kiderült, hogy kedvenc koreai leányaim miért olyan egyformák. Már szabályosan kezdtem szégyellni magam, amiért nekem is egyforma minden ázsiai. Jóleső megkönnyebbült sóhaj keretében nyugtáztam, hogy erről természetesen szó sincs, mindössze olyan hármasikrek akadtak utamba, akik tradicionális hangszerekkel bolondítják meg lágy popzenéjüket (amiben hasztalan kerestem a popot, nem akadtam nyomára).

IS - Spring

Az eddig egyetlen (természetesen egészben beszerezhetetlen) albumot kiadó Infinity of Sound (IS)(국악 세쌍둥이) dalait előszeretettel használják fel tévésorozatokban, a fenti Spring is így került bele anno a Princess Hours-ba. Ezen kívül a kétrészes The Legend of Hyang Dan zenéje gyakorlatilag a lányok albumából, a Step One-ból állt, akik cameo szerepben narrátorként maguk is feltűntek a mini-sorozatban. Nem tudatosan kezdtem bele Hyang Dan sztorijába, hanem azért, mert

a) rövid sorozat (bár olyan sok minden történik a 2x50 perc alatt, hogy jobb lett volna, ha széthúzzák 12 részre)

b) nyomós érvként szólt még mellette a főszereplő, Choi Siwon (Battle of Wits, civilben Super Junior member - jó, vessetek meg érte XD)

A film témája az IS - Juliet című száma, tessék meghallgatni. Magáról a sorozatról pedig bővebben itt: 1.rész - 2.rész