O七a力uS口und

Kaji Meiko neve még a mai japán fiataloknak sem mond túl sokat, nemhogy Európában, vagy Amerikában, pedig a maga korában, leginkább a 60-as és 70-es évek fordulóján Japán talán legszebb színésznőjének és énekesnőjének számított. Ő volt az az énekesnő, akinek az énekesi karrierje leginkább egybefolyt filmes karrierjével, hiszen legnagyobb slágerei egytől egyig valamelyik filmjének főcímzenéjeként is funkcionáltak. A nyugati ember számára a 2 legismertebb dala egyébként a Quentin Tarantino Kill Bill-jeiből lehet ismert, amikben ha minden igaz, fel is hangzottak, de az OST-jén 100%-os bizonyossággal megtalálhatóak. A két dal az Urami Bushi (nagyjából Bosszúdal), ami a Female Prisoner Scorpion filmek főcímzenéje volt eredetileg és a Shura no hana (A harc virága), ami a Lady Snowblood 2 részének elején volt hallható. Az elsőből egy meglepő, valamikor a 90-es években felvett tévés fellépést illesztettem be ide, a másodikból pedig egy, a filmből kiragadott jelenetekkel fűszerezett változatot.

梶芽衣子 - 怨み節

梶芽衣子 - 修羅の花

Következő gravure idolunk a sorban Fukada Kyouko, akinek énekesnői pályafutása szinte napra pontosan 2 éven keresztül tartott, amennyiben az első és az utolsó albumának kiadási dátumát vesszük alapul. Fukada kisasszony is a korábban már bemutatott idolokhoz hasonló karriert futott be, az eddigi 7 képeskönyve mellett természetesen ő is játszott rengeteg tévésorozatban és filmben is. Ezek közül a legismertebb mindenképpen Kitano Takeshi 2003-as Bábok című balladája, amiben Kyouko-nak nem volt nehéz dolga, hiszen tulajdonképpen saját magát kellett benne alakítania és még a lentebb látható kis dalocskát is elénekelte benne. Ennek ellenére a hangja véleményem szerint felejthető, bár klasszisokkal felülmúlja Ogura Yuuko-ét.

深田恭子 - 君の瞳恋してる

Talán már le se érdemes írni, de Sawajiri Erika is a tipikus japán gravure idol karriert futotta be. Az 1986-os születésű lány külseje Japánban is egzotikusnak számít, tekintve hogy apja francia/algériai származású. 1999-ben kezdett modellkedni, majd 2002-től kezdve próbálkozott a színészettel is. Idehaza egyedül a Shinobi című filmjét adták ki eddig DVD-n, Japánban azonban jópár másik, híresnek számító alkotásban szerepelt (Mondai no nai watashitachi, The Mamiya Brothers, Closed Note) és feltétlenül említést kell tenni a tévé sorozatokról is, hiszen azok tették leginkább híressé, főleg a Taiyou no uta, aminek a főcímdalát is ő énekelte el alias nevén (Amane Kaoru), valamint a 1 litre of tears. Az utóbbi hónapokban azonban nem elsősorban az újabb produkcióival kelt feltűnést, hanem a botrányaival, amik sorozata a Closed Note bemutatóján kezdődött, majd azzal folytatódott, hogy a barátjával határozatlan időre Londonba utazott és csak néha tűnik fel a szigetországban. A lentebb megtekinthető Free című klipje azonban még 2007 első felében készült és minden tekintetben felülmúlja a "szokásos" idolzenék színvonalát, akárcsak az oldaltörés után látható Destination Nowhere.

沢尻エリカ - Free

Szinte hihetetlen, de ez a duó immáron 12 éve létezik. 1996-ban a Sony tehetségkutató ügynökségei fedezték fel őket, persze külön-külön, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve duóként indították el őket a sikerek útján, hamarosan pedig szerte Japánban kitört a Puffy mánia. Ennek a tetőpontja 1998-1999 környékén volt ugyan, amikor is párhuzamosan két tévéműsoruk is futott Saku Saku Morning Call és Pa-Pa-Pa-Pa-Puffy címmel. Az ezredforduló környékén tették meg első kísérletüket arra, hogy befussanak az Egyesült Államokban is. Ekkoriban készítették el jópár korábbi számuk angol verzióját, valamint sok egyéb mellett például Cyndi Lauper-rel közösen vették fel az amerikai énekesnő talán legnagyobb slágerének újrakevert verzióját, a Girls Just Wanna Have Fun-t. Itthon mégis elsősorban a Cartonn Network-ön futott Hi Hi Puffy AmiYumi rajzfilmsorozatból ismerhetik őket. Érdekesség egyébként, hogy az USA-ban nem használhatják a Puffy nevet egy fekete rapper, az egykoron Puff Daddy néven futott Sean Combs miatt, de ahogy több interjúban is elmondták, ez abszolút nem zavarja őket, mert maguk sem tudják, miért kapták annak idején a producerüktől ezt a nevet... Az alábbi videón legújabb, angol nyelvű slágerük, az All Because of You hallható, aminek elkészítésében a pletykák szerint Avril Lavigne is segédkezett, az oldaltörés után pedig az idén tavasszal kiadott japán nyelvű dupla maxijuk egyik dala, a Kuchibiru Motion hallgatható meg.

Puffy - It's All Because of You

Legalábbis az urban stílusú bandák közül az egyik kedvenc a Shonannokaze. A wikin egyébként J-Reggae alatt mennek, ami nekem nem sokat mond azon kívül, hogy reggae elemek is találhatóak a zenéjükben.. Ha valaki akarja, akkor majd helyre teszi a pontos stílust, addig is pár klip a srácoktól.
Az első videó nem túl régről, 2007-ből, a második pedig még 2003-as, és ott még kicsit keményebb a stílus is. Érdemes figyelni a klipekben a banda egy-két tagja által produkált ritmusos ordibálásra is, igen jellegzetes.

A gruppettó nevének átírása nem túl határozott az interneten, ezért lehet találkozni Shonannokaze, Shounannokaze, Shounan no kaze és Shonan no kaze verziókkal is (az eredeti: 湘南乃風).

A hongkongi filmről világszerte elsősorban a hatalmasakat ugró, vagy éppen minden gond nélkül repülő, az ellenfeleket válogatás nélkül lekungfuzó, illetőleg lekardozó hősök akciójelenetei jutnak elsőre eszébe szinte mindenkinek. Természetesen a valóság ennél jóval színesebb, ám kétségtelen, hogy a helyi filmesek tettek egy s mást azért, hogy ez a kép villanjon be mindenki számára leginkább, hiszen mindmáig az egyik legnépszerűbb moziműfaj arrafelé. Sajnos, vagy szerencsére a helyi zenei iparban ez a tendencia annyira nem érvényesült, ám feltételezésem szerint ennek elsősorban a klipekre fordítható rendkívül alacsony költségvetés volt az oka, nem pedig a fantázia (és a helyi igények ismeretének) hiánya. Azért nagy ritkán előkerül a "semmiből" egy-egy igazán látványosra sikeredett klip is, mint ahogy ezen a 2004-ben készült Kelly Chen videón is látható. Kelly a hongkongi wuxiák stílusában intézi el a gonoszokat, valamint a szám címének megfelelően még a telefonjaikat is.

陳慧琳 - Phone 殺令 (Phone Kill Order)

Az 1985-ben született Ueto Aya immáron 9 éve szerepel a köztudatban énekesnőként. 1999-ben 2 másik idol társaságában a rövid életű Z-1 nevezetű formáció tagja volt, majd sok más idolhoz hasonlóan a színészet mellett énekesi szólókarrierbe is belekezdett. Míg azonban a többség hamar kiég és 1-2 év elmúltával kiszáll a popiparból, addig Aya csillaga folyamatosan emelkedett, bár valószínűleg ebben nem kis szerepe van a színészi pályájának is. Amíg a világnak ezen a felén Kitamura Ryuuhei Azumi című filmjének címszereplőjeként ismert, addig Japánban a legfelkapottabb sztárok egyike, állandó szereplője a tévésorozatoknak, tévéshow-knak és ezidáig 3 koncertturnét is lefolytatott. Jópár videoklipje létezik, én ezek közül most a zeneileg talán legigényesebbet választottam ki, ami az egyik kedvenc tv sorozatomnak, az Attack No. 1-nek volt a végefőcím dala.

上戸彩 - 夢の力

A meglehetősen bonyolult családfával rendelkező Karen Mok a magyar mozirajongók számára leginkább Jet Li Fekete maszk-jából, esetleg Jackie Chan 80 nap alatt a Föld körüljéből lehet ismerős, de mivel ezekben a filmekben relatíve kis szerepet játszott, így elsősorban a valódi ázsiafilm rajongók ismerhetik a nevét. Oly sok más hongkongi sztárhoz hasonlóan Karen is énekesnőként startolt, mégpedig 1993-ban és azóta 14 albumot adott ki. Akárcsak a filmszerepeiben, a zenéjében is egyéniségre és nem a megszokott klisékre törekedett. Míg a legtöbb fiatal sztár a szokásos tingli-tangli dalokkal és a tipikus "eye candy" filmszerepekkel igyekezett felhívni magára a figyelmet, addig Karen többek között a God of Cookery nem éppen előnyös karakterének szerepében, vagy éppen a The Irresistible Piggies ősembereként (is) tündökölt, énekesnői imázsában pedig nyoma sem volt a "jókislányos" imázsnak. Ha kellett, meztelenül pózolt a lemezborítón, ha kellett, kopaszon mutatkozott, stb. A lentebb látható videoklip pedig hű képet nyújt a kicsit lázadó hangvételű zenéjéről. A dal egyébként a 2000-ben kiadott Karen Mok on the 12th Floor című albumon található meg.

莫文蔚 - 懒得管