Sorozatunk második részében ismét önkényesen kiragadott szemléltető videók a koreai rock, azaz a k-rock világából. No Brain, V.E.I.L. és Seo Tai-ji - csupa olyan nevek, akiket méltatlanul nem ismerünk.

Seo Tai-ji a könnyűzene egyik legnagyobb ikonja Koreában, a wiki szerint népszerűségét '90-es évek közepén csak a '80-as évekbeli, Michael Jackson által kiváltott hisztériához lehet hasonlítani. Sajátos transzformáció figyelhető meg zenei irányvonalát tekintve, a korai években még az Mc Hammer-féle gázos ugrabugrálással nyomuló tingli-tangli fiúcsapatból indulva fordult szépen fokozatosan a rapcore, a heavy metal és a nu metal felé. (videó a Seo Taiji Boys '92-es debütálásáról, 1:20-tól kezdődnek, mit mondjak, elég béna)

Törzsfejlődésében mára elérte azt a keménységet, ami nekem már sok, így nem ismerem behatóan munkásságát. A k-rock nagyvonalú felvázolása azonban nem lenne teljes nélküle, ezért nem hagyhattam ki, és miért is tettem volna, hiszen az új albumot megelőző, 8th Atomos Part Moai című kislemezen található T'ik T'ak még az én szalonrock-hoz szokott, kificamodott ízlésvilágommal megáldva(/-verve?) is élvezetes. Mit élvezetes?! Telitalálat!

Seo Tai-ji - T'ik T'ak

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Milyen lehet az, amikor egy punk banda és egy trendi fiúcsapat (a kevésbé nyálas fajtából) összeáll egy dal erejéig? A végeredmény a szokatlan páros ellenére (vagy éppen ezért) kifejezetten kellemes, a két kompánia a zenei paletta két ellentétes térfeléről érkezve középen találkozott, ezért az Oh My Friend mindkét oldalról vállalható, egyik előadónak sem ciki. 

Big Bang - Oh My Friend (feat. No Brain)

A Big Bang-ről már mindenki hallott, aki egy kicsit is érdeklődik az ázsiai könnyűzene iránt, ezért hanyagoljuk is itt most őket (majd szerepelnek még a fiúcsapatokat felvonultató sorozatban, nyugalom), fókuszáljunk helyettük a No Brain nevezetű punk rock/ska-punk bandára. Komoly pályafutással a hátuk mögött nem igyekeznek mindenáron a rivaldafénybe (vagyis nem csinálnak hülyét magukból valami reality kapcsán főműsoridőben). Helyette írtak inkább mondjuk főcímzenét a KBS-en futó FC Shoot Dori-hoz, vagy játszottak a Radio Star című mozifilmben. Öt kiadott albummal úgy tűnik, hogy beérik a már megszerzett hű rajongókkal, csak a keménymag igényeinek akarnak megfelelni, nem kívánnak tömegeket meghódítani. Pedig mint ahogyan azt az alábbi három videó szemlélteti, nem lenne túl nehéz dolguk.

Ilyen tehát a No Brain, ha nem téblábolnak a BB-fiúk a közelben:

Vagy ilyen: (hogy ez mekkora! XD)

Esetleg ilyen:

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Az előző részben prezentált trancsírozás, az animált zombik és a motoros fűrész után a V.E.I.L. ezúttal békésebb vizekre evez. Az "Amikor már mindenki alszik" és a "Rádió" lényegesen nyugisabb, mint az "Akmong" volt, a dalokhoz készített videók pedig stílusosan lazák. Nagy arc a három maszkos figura, a Radio-ban komplett szöuli városnézést is kapunk tőlük bónuszként. (Nem hiába nagy kedvenceim ^_^ )

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Az Icevery egy rejtély, annak legalábbis, aki nem képes olvasni és értelmezni a hangult (a koreai írásrendszert), mert latin karakterekkel kódolt információt nem bírtam találni róluk. Ez is azt az eddig szerzett benyomást erősíti, hogy a k-rock hazai fogyasztásra készül, az érintettek fejében meg sem fordul, hogy van olyan elvetemült, akit azért érdekelne. Az Icevery-vel kapcsolatban annyi biztos, hogy tavaly jelent meg debütáló albumuk My Story címmel, valamint az alábbi dal a Pán Péter álma. De hogy mé'? A videóban egyetlen zöld manósapkás figura se tűnik fel.

Ellenben ha az énekesnő kiereszti a hangját... Na az valami.

Folyt. köv.