O七a力uS口und

Elég sok Alanről szóló bejegyzés született már a blogunkon, most is ő következik, de az Ode to the Himalayas dallal visszamegyünk kicsit az időben.

Kelsang Metok óta tudjuk, hogy a tibeti daloknak van valamilyen fajta varázsuk, amit mások, más dalokkal nem igazán tudnak hozni. Eredetileg ezt a dalt ezzel a klippel, amelyben a Potala-palotát láthatjuk, Kelly Chen énekelte kínaiul a The Touch című filmhez, csak később jutott el Alanhez, aki már tibeti nyelven énekelte, amolyan feldolgozás képpen (a hivatalos tibeti verzió Han Hong nevéhez fűződik).
Gondolom mondanom sem kell, hogy Kelly Chen uniformizált dalával ellentétben, az Alan által énekelt változat mennyivel élettel telibb, különösen az elején, amikor a dalszöveg első sorait hallhatjuk.

Alan sok kínai dalt énekelt régebben, általában feldolgozásokat, de ebben a stílusban van igazán elemében. Nem véletlen, hogy miután elindult Japánban a karrierje, ezek a stílusjegyek visszaköszöntek a japán dalain is.
Az más kérdés, hogy Alan japán kiadója a legutóbbi albumával ezt a vonalat szépen leépítette, amit részemről nagyon sajnálok. Igazán megerőltethetnék már magukat és elrugaszkodhatnának már a bevált sablonoktól, mert Alan ennél többre is képes, ahogy az itt is látható.

Japán hangszeres együttesnek az indonéz folklórból merítő zenéje egy kínai sárkányvadászról szóló francia animációs filmből.
Viv'lö globálizászjon.

A japán tagokból álló balinéz gamelán, a Jalan Jalan 1999-es Bali című albumát még egy követtette 2000-ben, a Bali Dua. Meditációhoz ideális mindkettő.
Majd egy évtizeddel megjelenése után a 2008-as francia Sárkányvadászokba (Chasseurs de dragons/Dragon Hunters) bekerült az alábbi Lotus, innen ismerjük egymást. (A film elé csak a látványvilág miatt érdemes leülni.)

Jalan Jalan - Lotus

Olyasmire képes egy kilenctagú koreai lánycsapat, amire talán a sokat próbált kínai és észak-koreai hackerek sem. Amikor öt nappal ezelőtt elérhetővé vált új videóklipjük félperces előzetese, az óriási érdeklődés miatt lefagytak a legnagyobb koreai keresőportál, a Naver szerverei.
(Na most azt képzeljük el, hogy a sávszélben világelső Dél-Koreában a Google 2 százalékával szemben 70 százalékot hozó Naver keresőrendszere elkezd akadozni...)
Aztán amikor három nappal ezelőtt megjelent maga a dal, tíz perc(!) alatt ért fel a netes slágerlisták élére.

Aki nem ismeri a Girls' Generation-t (So Nyeo Shi Dae, SNSD), ennyiből egész pontos képet alkothat arról a hisztériáról, ami ezt a kilenc lányt övezi.
Gyakorlatilag övék volt a tavalyi év, nyomultak parádés katonai egyenruhában, forrónaciban, és csokoládéban is.
Mellettük bizony senki sem rúghat labdába.
(Amerikai futball-labdába meg pláne, lásd videó.)

Girls' Generation - Oh!

A tajvani UFO, vagyis Alien Huang kijött első teljes albumával. Nagyon szépen szerepel a ranglistákon és első is volt, egészen addig, míg Rainie Yang megjelentette új albumát, mert őt nem lehet legyőzni, talán csak ha Wang Lee Homnak vagy Show Luonak hívják az embert.

黃鴻升-搞砸了/ Screwed Up

A klipben Xiao Gui a körülmények ártatlan áldozata! A lány helyében ki vágná hozzá a kulcsot szerencsétlenhez? Mert ha végiggondolja, rájöhet, hogy talán nem annyira gügye a fiú, hogy csak azért hívja haza korábban egy meglepetést ígérve, hogy aztán lebuktassa magát. A minimum, amit megvárhatna, az egy magyarázat, nem?

Esküszöm, tajvani sorozatba illő jelenet, ahogy a gyönyörű tortakihordólány a banánhéjon elcsúszva (!! megpróbálok nem fennakadni ezen) beteríti hősünket. Persze a kishölgy azonnal kiismeri magát a lakásban, szemrebbenés nélkül törülközőre cseréli tortás egyenfelsőjét, míg Xiao Gui úgy látszik, kifogyott minden tiszta ingéből/pólójából/atlétájából, mert félmeztelenül talál rá kedvese. Hát mi ez, ha nem a tajvani drámákra oly jellemző abszurditás?

Xiao Gui, legközelebb ne hagyd el a banánhéjat! Különben megint elcseszed!

A bennem lappangó lelkes-amatőr jpop rajongó ilyenkor sajnálja, hogy nem beszél japánul, mert az augusztusban debütált kishölgyről, becsületes nevén Kawakami Juriáról szinte alig lehet olvasni valamit angolul. Na nem számít, mindig élvezem a kihívásokat! Annyi biztosnak látszik (hála a japán wikipédiának és a google fordítónak), hogy 1993-ban születetett és az avex trax kötelékét erősíti. Debütálás óta pedig 4 digitális kislemezt adott ki és hamarosan jön az 5. is. Szóljon ez a dal.

JURIAN BEAT CRISIS - フライング・ラビット

Zenei stílusa engem a korai Avril Lavigne-ra emlékeztet. Hogy mire fogja vinni azt nem tudhatom (a japán piacot csak korlátozottan ismerem, foodlfg kolléga talán jobban meg tudja jósolni). Én mindenesetre szurkolok.

Egy átlagos szöuli fitneszterem. Vajon milyen lehet? Gyanútlan lelki szemeink előtt akaratlanul is megjelennek a kpop videókból megismert noonák? Gyöngyöző homlokkal hajladoznak jobbra-balra?
Egy feneket fenéket. A fiatal koreai lányok a hazainál (is) jóval élesebb munkaerő-piaci környezetben épp a bányában valamelyik call-centerben dolgoznak 10-12 órát, hol érnek rá ők aerobicra járni.

Egy átlagos koreai fitneszterem bizony az adzsumák terepe. Az ötvenes korosztály ízlésének megfelelően ezért a helyi mulatós zene üvölt a hangszórókból, a trot.
Bővebben Daniel Kim tudósításában:

(A jobb kép- és hangminőségért használjuk a lejátszó HQ gombját.)

Ami a zenei felhozatalt illeti: 2:00 körül gyanúsan a techno-trance-dance díva, Lee Jung-hyun szól, 2:55-nél pedig három lánycsapat közös projectje, a T-Ara/Seeya/Davichi tagjaiból formálódott Women's Generation, a kérdéses szám pedig a Forever Love.

Seeya/T-Ara/Davichi - Forever Love

(A jobb kép- és hangminőségért használjuk a lejátszó HQ gombját.)

Az erőit egyesítő három lánycsapat közösködése sikeresnek bizonyult, a zenecsatornák mától sugározzák új dalukat, a Wonder Woman-t.

Seeya/T-Ara/Davichi - Wonder Woman

(A jobb kép- és hangminőségért használjuk a lejátszó HQ gombját.)

És ha már testmozgás: a koreai parkok tele vannak kondigépekkel, amit bárki használhat. Ingyen.
Nincsenek lebetonozva, reggelre mégis minden marad a helyén.
 

A továbbiakban az önjelölt riporter, Daniel Kim videóiból szemezgetünk. Énekel többek között JYP számot, és ha valaha gondoltam is arra, hogy angoltanítás címszóval nekivágjak Koreának, szép reményeimet ő oszlatta szerteszét. Kanadai-koreaiként épp egy középiskolában tanít, a sok iskolai közösségi eseményen mindenki számára kötelezően ajánlott készülni valamivel. No de hogy lehet egy ilyen angoltanár mellett labdába rúgni?

Óriási poén volt a Freakmix csapatától, amikor a 2009-es termést összefogó mix klipjébe bevágták Lady Gagát a U-Kiss srácai közé.
Mert bizony a koreai stylistok időnként átesnek a ló túloldalára. Az extravagánsnak szánt külső itt inkább extrém lett, és nem feltétlenül pozitív értelemben.
Nagyobb baj azonban a Man Man Ha Ni-t producerként jegyző Brave Brothers pofátlan húzása - gyakorlatilag egy pár héttel korábbi saját számának alapját adta a fiúcsapatnak.
Ennél már csak a refrén első sora beszédesebb, mely így szól: Ennyire nem számítok én neked? Nos, a jelek szerint a producernek nem nagyon.

U-Kiss - Man Man Ha Ni

Hasonlít?

Brave Brothers feat. Son Dambi & Minwoo - Invisible

Végre!!!
Csak ennyit tudnék mondani arról, hogy az FNC menedzsment Koreában is bemutatta a C.N.Blue csapatát, akiket a második F.T. Island néven kezdtek megismertetni a nagyközönséggel még a nyáron.

A 4 fiú már 2009 augusztusában debütált... Japánban... angol nyelvű dalszövegekkel és a Now or Never című minialbummal. A második anyaguk, a voice szintén a szigetországban jelent meg (ezen már egy dal japánul is elhangzott, de maradtak a jól bevált angolnál). A mai napon pedig hivatalosan is beindult koreai pályafutásuk. Kíváncsi vagyok, mire lesznek képesek, hiszen az év eleje újabb "fiúdömpinggel" kezdődött (debütált a F.Cuz és a ZE:A is), de ők egyik friss csapathoz sem hasonlíthatóak stílusban.

Mondhatnánk, hogy még mindig nekik a legkönnyebb, hiszen gitáros-énekesük Jung Yong Hwa 2009 egyik sikersorozatában, a You're Beautiful-ban játszott, az ő főszerepe után már nem ismeretlenül robbantak be a szórakoztatóiparba. Bár ez nem feltétlenül elég... Ahhoz, hogy a köztudatban maradjanak, jó zenét is kell játszani.
A koreai minialbum, a Bluetory nekem nagyon tetszett, igaz, az első számot (amiből a klip is készült) leszámítva mindegyik dal szerepelt a japán anyagokon (ergó akik a kezdetektől követik a csapat munkáját, már kívülről fújják angolul).

C.N.Blue - 외톨이야 (Alone)

Zenei műsoros debütálás 15-én, vagyis holnap várható a Music Bank-ban. Szerintem minden ezen áll vagy bukik - ha élőben megőrjítik a közönséget, nyert ügyük van. Bár a mai showcase-ről készült videó alapján nem lesz probléma a fellépéseknél.

A velük kapcsolatos első rajongói akció során pedig a világ minden pontján a C.N.Blue-ról csiripeltek hosszú órákon át, egész nap.